Hosszú láb, rövid láb: a külső és a belső láb szerepe az ívben

Az ívben a két láb nem egyforma. A külső láb hosszú és erős, ez tartja a súlyt és a léc élét. A belső láb rövid és hajlított, ez ad helyet a bedőlésnek. Az ívváltásnál a kettő szerepet cserél. Ha ezt a cserét folyamatosan csinálod, az átmenet tiszta, és a súly mindig a jó lécen van.

Mit jelent pontosan?

Amikor bedőlsz az ívbe, a belső lábad közelebb kerül a hóhoz, mint a külső. Ha mindkét lábad ugyanolyan hosszú maradna, a belső léc tartana meg, és a külső a levegőben lógna. Ezért a belső lábat be kell hajlítani, „rövidre venni", a külsőt pedig nyújtva, „hosszan" hagyni. A hosszú külső láb erős, mint egy oszlop, ezért bírja a kanyar terhelését. A rövid belső láb pedig laza, és csak vezeti a belső lécet. A csípő a hosszú lábon ül, nem a rövidön.

Miért számít a versenyen?

A kapunál a terhelés a legnagyobb. Ha ott a külső láb hajlított és gyenge, a térd befelé rogy, az él elveszik, és a léc elcsúszik. A hosszú külső láb ezt bírja, ráadásul a csontok tartják, nem az izmok, tehát a futam végén sem fárad el. A rövid belső láb pedig teret ad a bedőlésnek és a kiflinek. Az ívváltásnál a csere a lényeg: ahogy a hosszú láb rövidül és a rövid nyúlik, a test magától átkerül a lécek fölött. Ez az átmenet, amiről a harmadik részben írtunk.

Hogyan gyakorold?

• Lépcsőzés: enyhe lejtőn, széles ívekben az ív közepén szándékosan nyújtsd ki a külső lábat, és húzd fel a belső térdet. Érezd, hogy a csípő a külső lábon ül.
• Belső léc emelés az ív végén: ha a belső lábad rövid, könnyű elemelni a belső lécet. Ha nehéz, a két lábad egyforma volt.
• Ívváltás lassítva: az átmenetben mondd ki hangosan, melyik láb nyúlik és melyik rövidül. A ritmus segít.
• Egyensúlygyakorlat otthon: állj egy lábon, a másik térdet felhúzva, húsz másodpercig, mindkét oldalon.

Szülőknek

Ha a gyerek két lábon áll az ívben, és a lécek szétcsúsznak, a legtöbbször a belső láb nem rövidül. Ez szokás kérdése, nem erőé. A lépcsőzés gyakorlat lassú lejtőn tíz perc alatt sokat javít rajta.